Close

Hasznos

A samott a kályha lelke

Mi is az a samott? A kémiaórát elhagyva, röviden és egyszerűen, tűzálló tégla, mely magas hőmérsékleten is formatartó. Miután felmelegedett, a hőt tárolja és lassan, fokozatosan adja le. Tulajdonképpen meghatározó szerepet játszik a kályha hőtároló képességében.

Óriási különbség van a hagyományos falazótégla és a samott-tégla között és itt nem csak az árról van szó.

A samott speciálisan a tűzállóságra és a hőtárolásra van kifejlesztve, a falazótégla pedig elsősorban falazásra. Természetesen emiatt a samott ugyan jóval drágább, de hosszútávon mégis kifizetődő. Egyrészt azért, mert kevésbé hajlamos szétégni, mint egy hagyományos falazótégla, így növekszik a kályha élettartama, másrészről pedig, mivel jobban tartja a hőt, ezért kevesebb begyújtás igényel a kályha, így jelentős mennyiségű tüzelőanyagot takaríthatunk meg, azaz pénzt a fűtési szezonban.

Miért kell átrakatni a cserépkályhát?

A kályha belső szerkezetének a legfőbb ellensége a hőingadozással járó hőtágulás. A hőtágulás egy ismert fogalom, meleg hatására az anyag „megnő”, míg kihűléskor összehúzódik, ez károsítja a az anyag belső szerkezetét. Habár a samott jobban ellenáll ennek a folyamatnak, egy idő után azonban ez is elhasználódik.

Könnyen belátható, hogy ha a kályha nem hűl ki gyakran, a belső szerkezet jobban megőrzi minőségét, így fokozottan nő a kályha élettartama. A hőtároló képességet samott felhasználásával illetve a kályha tömegének növelésével lehet javítani.

Az ajtó

Az ajtó egy nagyon fontos része a kályhának és nem csak mint látványelem. Manapság rendkívül divatosak az ún. látványajtók, melyeken át remekül lehet látni a tüzet. Azonban tudni kell, hogy minél nagyobb az ajtó, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a kályha visszafüstöl.

Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy a kályhát vegyes tüzelésűre kell építtetni, azaz nem egy ajtó van a kályhán, hanem a látványajtó alatt van egy kisajtó, azaz hamuzóajtó. A hamuzóajtón keresztül lehet a pernyét kiszedni a kályhából illetve ez biztosítja, hogy a látványajtó kinyitásakor keletkező pillanatnyi vákuum, ne húzza vissza a füstöt a szobába.

Rendkívül sok gyártó kínálja portékáját, érdemes minőségi terméket választani, mert egy ajtót gyakorlatilag lehetetlen utólag cserélni egy kályhán, ha tönkremegy.

Mekkora kémény kell?

Általában egy átlagos kályha esetében a 14×14-s, hagyományos falazott kémény már elegendő, kandalló esetén a méret 20×20, a magasság minimum 4.5 m.

Újonnan épített kémény esetén szigorú építési előírásokat kell betartani.

Habár sokan nem gondolnak bele, de egy elhanyagolt állapotú kémény könnyen okozhat tragédiát, így amikor a kéményseprő az éves ellenőrzést végzi, feltétlenül ellenőrizze a kéményt, főleg azt, amire gázkészülék van rákötve.  

Vízteres tűztérbetét

Sokan szeretnék, hogy a kályhájukban vízteres tűztérbetét legyen, amivel rá tudnak segíteni a központi fűtésre. Tudni kell, hogy nem lehet a fa égése során keletkező hőt maximálisan kinyerni, kell lennie egy kis üzemi veszteségnek. A kéményen kilépő füst hőmérsékletének kb. 180 – 200 fokosnak kell lennie, ha a hőmérséklet ez alatt van, úgynevezett harmatpont alakul ki, ez a kémény elkátrányosodásához vezet.

Emiatt a vízteres tűztérbetétet csak kandallókhoz ajánlom.

Mint az ajtóknál, ugyanúgy ezeknél a tűztérbetéteknél is érdemes minőségit vásárolni, lehetőleg olyat, ami minősítve is van, mivel a vízteres tűztérbetétben keringő víz nyomás alatt van, nem megfelelő minőség vagy gyártási hiba esetén, akár gőzrobbanás is előfordulhat! 

Begyújtás és tüzeléstechnika

Korunkban már domináns szerepet tölt be a központi fűtés, ezért az emberek nagy többsége nem tud helyesen tüzelni vagy már maga a tűzgyújtás is gondot jelent.

Ebben a témában szeretnénk egy kis segítséget nyújtani.

Begyújtás:

Aranyszabály, hogy begyújtás előtt alaposan szellőztessünk ki, továbbá a hamuládát takarítsuk ki.

Újságpapírból csináljunk laza galacsinokat és helyezzük be a tűztérbe. (a fényes papírra nyomtatott reklámprospektusok nem alkalmasak a begyújtásra)

Ezután a papírra helyezzünk vékonyra vágott akácfát, faágakat, efölé akácfahasábokat teszünk,  törekedjünk a gúla forma elérésére. Csak annyira legyen sűrű a gúla, hogy a levegő átjárja. Mert az égéshez kell a levegő!

Az akácfagúla köré rakjunk keményfát. (bükk, tölgy, gyertyán)

Ezután gyújtsuk meg a gúla alján lévő papírt.

Amikor már láthatóan létrejött a stabil égés, rakjuk meg rendesen a kályhát, akár belemehet az a mennyiség is egyszerre, amennyi a kályha felfűtéséhez szükséges.

Ezután csak meg kell várni amíg leég a tűz. Amikor már csak parázs van, akkor az összes ajtót és levegő-bevezetést el kell zárni.

Persze néha-néha rá lehet nézni, esetleg megpiszkálni a tüzet, ha szükséges, de alapvetően nem kell feleslegesen nyitogatni az ajtót és babrálni a tüzet, csak ha szükséges!

Jótanácsok:

– Akáccal érdemes begyújtani, mert könnyen kezd égni, viszont cserébe gyorsan el is ég. A tüzelést célszerű viszont keményfával folytatni, mert lassabban ég, viszont nehezen gyullad.

– 2-3 napi tüzelőanyagot érdemes belső helységben tárolni, pl.  a garázsban. Lényeg, hogy lehetőleg száraz, fűtött helység legyen. A fa nedvességtartalma ugyanis megegyezik a körülötte lévő levegőével, így amennyiben kint nyirkos, esős, hideg idő van és a fa is ott van tárolva, akkor megszívja magát nedvességgel.

– A gyantás fákat érdemes elkerülni (pl. fenyőfélék)

– Tavasszal, ősszel, amikor délután kint melegebb van, mint bent, a kályha visszafüstölhet. Ilyenkor a begyújtás nehézkes lehet, mivel a kémény hideg. Ebben az esetben a papír meggyújtása után azonnal zárjuk be a felső ajtót és csak az alsó ajtó legyen nyitva esetleg a kémény tisztítónyílásában égessünk el némi papírt és faágat.

– Meg lehet még könnyíteni az esti begyújtást, a következő módszerrel. Reggel meg kell rakni a máglyát és bezárni az ajtókat. A meleg tűztérben délutánra remekül kiszárad a bekészített fa.

Szén-monoxid mérgezés veszélyéről

Minden fűtési szezonban sajnos több szomorú hír is szerepel a médiában szén-monoxid mérgezés miatt, ezért érdemes foglalkozni ezzel a kérdéskörrel.

A híradásokban általában annyi szerepel, hogy kályha vagy kandalló okozta a mérgezést. Ez azért meglepő, mivel a fa égése során általában nem szabadul fel szén-monoxid (CO), csak szén-dioxid (CO2) és vízgőz.

Szén-monoxid a tökéletlen égés során keletkezik, ehhez a következő feltételek szükségesek:

 – vizes, nedves fával való tüzelés, mivel így az égés során a vízgőz képződése elvonja az égéshőt, magyarul alacsony lesz az égéshőmérséklet

– az égéshez szükséges levegő minimálisra csökkentése

– a tüzelőberendezés és a kémény teljes karbantartási hiánya

– mindenféle éghető háztartási hulladék elégetése (PET palack, műanyagok, egyebek)

Összefoglalva: ha huzamosabb ideig a fent részletezett "tüzeléstechnikát" alkalmazzuk, a kályha füstjárataiban illetőleg a kéményben korom és kátránylerakodás keletkezik, ami rontja a huzatot. Viszont ha romlik a huzat, akkor a lerakódás fokozódik, miközben az eddig is fennálló szén-monoxid mérgezés veszélye egyre nagyobb valószínűséggel bekövetkezik. Elég hozzá annyi, hogy a szél "visszanyomja" a kéménybe a kiáramló gázt vagy esetleg olyan mértékű lerakódás halmozódik fel a kályhában, kéményben idővel, hogy az a kiáramló füstgáz útját teljes keresztmetszetében elzárja.

Mikor építessünk kályhát?

Tulajdonképpen az év bármely részében lehet építtetni, de érdemes az őszi időszakot elkerülni, mivel akkor szokott a legtöbb megrendelés beérkezni, ilyenkor hosszú a várólista. 

Miért van szükség szárítófűtésre?

Az építés során vizet is használunk, ami nem maradhat a belső szerkezetben, ki kell párolognia belőle. A szárítófűtésre azért van szükség, hogy mielőbb maradéktalanul kiszáradjon a kályha.

Valójában ere akkor van nagy szükség, ha ősszel vagy télen épült a kályha.

A szárítőfűtés a következő módon történik:

–          Az első héten folyamatosan langyosan kell tartani a kályhát, akár naponta többszöri begyújtással, az ajtót bezárni TILOS.

–          A második héten már meleg tapintásig lehet felfűteni az előző pontban leírtakkal azonos módon. Az ajtót még mindig TILOS BECSUKNI!

–          A harmadik héten már a kívánt hőmérsékletre fel lehet fűteni, de a kályhaajtót még mindig nem szabad teljesen bezárni.

Arról, hogy a kályha ki van-e száradva úgy tudunk megbizonyosodni, hogy begyújtás után megnézzük a kéményen kiáramló füstöt, ha fehér színű, nincs még kiszáradva, ha színtelen, ki van száradva.

Kiszáradás után már be lehet zárni az ajtót tüzelés után.